Persze tudtam, hogy nehéz családi háttérből jön, hogy
bántalmazták (fizikailag biztos, a többit meg nem tudni), hogy korábban
megharapott egy-két nevelőt, és hogy elég mélyen ül benne a nőgyűlölet. És
igen, egyszer már hozzám vágott egy széket (szerencsére semmi bajom nem lett),
ilyen „kis” intermezzók már nem leptek meg. Azt is tudtam és tapasztaltam, hogy
nem igazán fér hozzá a saját érzéseihez, hogy nem tudná megmondani, mitől olyan
zaklatott éppen – és ezért általában nem is kommunikálja az ilyesmit, neked
kell észrevenni. De azt is tudtam, hogy alapvetően kedvel, voltak már eredmények
és előrelépések (még ha nem is tartósak). És azt hittem – és éltek meg vele –,
hogy ha az ember hagy neki elég mozgásteret, akkor ki tud lépni az ilyen
feszült helyzetekből, ha nem is időben. És nem hittem volna, hogy idáig fajul a
helyzet.