Világgá megyek, majd jövök

a kép forrása

Szóval hogy mi is ez a blog meg miért, erről lesz itt szó. Catherynne M. Valente* ötlete nyomán interjút készítek magammal, hátha így neked meg nekem is érdekesebb lesz, amit (részben) már valószínűleg úgyis tudunk.

* Valente annak a könyvnek a szerzője, amit valószínűleg a szakdolgozatomhoz is felhasználok: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet. Ez a modern fantasy - meg az írónője is - sok tekintetben lenyűgözött... de hogy miért is, arról inkább olvass a moly.hu-s értékelésemben. És/Vagy vedd kézbe a regényt. Egyértelműen nem csak gyerekeknek szól. :)


Világgá mész?!

Olyasmi. Németországba, egy farmra - egészen északra, az Elba völgyébe. Hamburgtól 2 óra. Innen meg majdnem egy nap, mert vonattal megyek plusz átszállások pár helyen.

Azt hittem, így öt év után most már végre befejezed az egyetemet. Mi ez a nagy kivándorlási hév?

Épp azért megyek, mert öt éve itt koptatom a padot, de az utóbbi kettőben egy db (német) nyelvfejlesztésünk sem volt. Már csak fél évem van hátra a képzésből (szakdolgozat + tanítási hosszú gyakorlat), de ebbe úgy szeretnék belevágni, hogy magabiztosabb vagyok a nyelvtudásomat illetően. Ehhez meg kell egy kis anyanyelvi környezet. Egyébként pedig nem kivándorlás, csak kicsit világot látok. Legkésőbb január elején jövök haza, de talán már karácsony előtt kicsivel.

És mért pont egy farmon fogsz gürizni? Csinálhatnál valami értelmesebbet is.

Öt év alatt egészen megszerettem Budapestet, de azért hiányzik nagyon a vidék, a természet és - képzeld! - még a fizikai munka is. Szóval itt nekem jó lesz. Szerintem egy csomó mindent tanulhatok, ami most akár "feleslegesnek" tűnik majd, de később még jól jön. De nemcsak ezért volt szimpatikus a farm, hanem azért is, mert egy nagy közösségbe kerülök, a munkákat pedig kiscsoportban végezzük. Lesz alkalmam bőven beszélgetni.

Meg a szakdogámmal is tudok majd foglalkozni, mert az estéim és a hétvégéim is szabadok. Ez nagyon fontos szempont nekem, ugyanis a hosszú gyakorlat mellett valószínűleg nem lesz majd túl sok időm és energiám rá, de szeretnék valami újat és minőségit alkotni. Gondolhatod, hogy a szakirodalomra meg az efféle alkotó munkára egy szakmai gyakorlat mellett se nagyon érnék rá... A tanítás tipikusan nem az a munka, amit a munkaidővel együtt ér véget. És nem akartam Erasmusra menni sem: egy csomó szervezés, bürokrácia, kreditelismertetés, plusz költségek és fél év (ami azt jelenti, hogy nem dönthetnék úgy, hogy januárban már itthon leszek és csak a szakdolgozatomra koncentrálok). Ezért kerestem valami kötetlenebb tevékenységet. Annak is örülök, hogy ennek az önkéntességnek köszönhetően most majd kisebb és/vagy másfajta felelősség hárul rám. Azt hiszem, most pont egy ilyen kis kitérőre van szükségem.

Mit csinálsz, ha mégsem jön be ez a hely?

Ezen majd aggódom akkor, ha esetleg nem jönne be. ;) De eddig nagyon ideálisnak tűnik. Sok fiatal felnőtt meg gyerek egy jóóó nagy farmon, csodás természeti környezetben, segítőkész koordinátorok - kár parázni. (Aki nem hiszi, járjon utána.) Legrosszabb esetben keresek egy másik önkénteskedési lehetőséget a közelben.

Úgy tudom, lesz interneted. Akkor minek ez a blog?

Hogy ne kelljen mindent tízszer elmesélnem a különböző barátoknak, családtagoknak, kedves ismerősöknek. És azért is, mert ugyan vifi, de elvileg időnként belassul, szóval nem tudom, mennyire tudunk majd skype-olni vagy ilyesmi.

Ez az interjú kezd hosszúra nyúlni. Elmondod még gyorsan, hogy tulajdonképp mit is fogsz csinálni?

Persze, és tényleg gyors leszek, mert fogalmam sincs. Na jó, persze vannak munkakörök, a tehénfejéstől a gyerekfelvigyázáson át a konyhai kisegítésig. Gondolom, előbb-utóbb mindenre sor kerül majd. De ennél többet egyelőre nem tudok.

Várod már?

Persze. De még nem vagyok "besózva": nem érzem, hogy ilyen közel van, hogy már csak pár napom van a nagy utazásig. :) Ez persze nem jelenti, hogy ne intézkednék (vonatjegyek, új bankkártya) vagy ne írnám már a listákat fejben meg papíron a pakoláshoz... Ha hiszed, ha nem, még a normális idejű lefekvéshez is próbálok visszaszokni, mert a farmon reggel 8-kor (!) kezdődik a munka. Szóval most el is búcsúzom.

Vááárj, még egy utolsó kérdés! Mit üzensz az olvasóknak?

Örüljenek, hogy egy időre megszabadulnak tőlem. :P Vagy, ha ez nem megy, legalább annak örüljenek, hogy én örülök ennek a farmeresdinek, hogy sok új tapasztalatot, élményt szerzek majd. Ne gondoljanak rám túl sokat (ne panaszkodjanak, ha nem írok nekik naponta a hogylétemről), és kívánjanak jó utat, ahogy most én is nekik

jó éjt!